Kósa Reneszánsz Kerámia Stúdió

Program:

11:00 - Zsidó Nyári Fesztivál ünnepélyes megnyitó

Vers, Szikszai Rémusz
Köszöntő beszéd: Zoltai Gusztáv

12:00 - Klezmerész zenekar koncertje

12:15-13:00 - Bemutató - Ünnepekről, hitről, művészetről, divatról, ajándékról, a GAN Édenről beszél Kósa Klára

Hogyan öltözzünk Nagyünnepeken? Hogyan és mivel terítsük elegánsan ünnepi asztalainkat? Mit vigyünk ajándékba? Milyen a felnőtt emlékkönyv?
Somody Beáta és Bagdi Kata divattervezők nyárvégi hangulatú ruháik mellett a péntek esti Szombat-fogadásra és Szombatra,  ünnepnapokra mutatják be kollekciójukat.
Farkas Borbála textiltervező textiliái az ünnepi asztalok díszei.
Simon Ilona grafikus az emlékkönyv mestere.

Könyvbemutatók:

14.00 – 14.30 - Könyvbemutató: Rubin Eszter – Barhesz

Ulpius-ház Kiadó
Moderátor: Breauer Péter

A barhesz a zsidó konyha péksüteménye, kelt fonott kalács. Szombatra hosszúkás, az őszi nagyünnepekre kerek formában sütik. Ebben a tipikusan huszadik századi magyar történetben úgy fonódik össze a Kohav és a Stier család sorsa az időben, akár a barhesz fonatai. Mákkal bőven megszórva.
A főszereplő építész, mint a dédapja, de leginkább vaníliaillatú kelttészta- és trüffelépítmények tervein dolgozik. A regény szövetébe természetesen illeszkedő receptek által megismerhetjük a ludaskása, a macaron és mindenekelőtt a barhesz készítésének titkát. Egyedi, szatirikus módon ábrázolja a gasztrománok világát, abszurdba hajló nézőpontból tekint a zsidó lélekre, istenkeresésre, szexre.

14:30-15:00 - Találkozás Csomós Róbert íróval

A magaslat, Csirip, Búvárkalandok bibliai vizeken, Vérző sziget és a Jaj!  Muro Dád! Jaj! Muri déj kötetek szerzőjével.

Timp Kiadó
Moderátor: Kovács-Solymosy Zsuzsanna

Csomós Róbert 1930-ban született Budapesten. Gyári munkás (vasöntő) közben érettségizik. Utána bevonul az Esztergom-tábori páncélosokhoz, majd a szolnoki önálló ejtőernyős zászlóaljhoz, onnan a pécsi gyalogostiszti iskolára (Kossuth Akadémia) kerül. 1950 augusztusában a Fő utcai katonai börtön úgynevezett „HŰTLENSÉGI OSZTÁLYÁRA” viszik főbenjáró koncepciós váddal, ellenséghez való átszökés kísérletével gyanúsítva. 1953 nyarán kiszabadul, és lumpenproletári állásokkal keresi meg a kenyerét: konyhalegény, úszómester, csónakmester, révészmatróz stb. Továbbra is rendőri felügyelet alatt áll (politikai REF-es) 1954-ben, majd ’56 szeptemberében újra letartóztatják. Öt nappal a forradalom kitörése előtt szabadul és az első perctől, (már a rádiónál) az utolsó lehetőségig forgatja a fegyvert. 
November 10-én lépi át az osztrák határt és Izraelben telepedik le. Az első nyáron tengeri mentő, aztán búvárhalász lesz. Megélhetési forrása a tengeri puskás halvadászat, szivacsszedés. Emellett korsók ezreit, agyag és bronzszobrok százait, ágyúkat, antik hajók kincseit hozza a felszínre. Összességében több mint harmincezer órát tölt a tenger hullámai alatt. Munkásságának köszönhetően megválasztják a haifai TENGERÉSZETI MÚZEUM donátorává. Egyedül, egy föníciai bárkából több mint 250 istenszobrot hozott fel a múzeum részére. A Múzeum bejáratánál lévő négyméteres, két és fél tonna súlyú Burbon bronzágyú is az ő ajándéka. Mindeközben a Hazáról sem feledkezik meg, a nagyvilág szinte minden magyarnyelvű lapjában, és természetesen a SZABAD EURÓPA rádióban jelennek meg elkötelezett a Kádár rendszert leleplező írásai. 1991. januárjától  Budapesten él.

15:00–16:00 - Eva Ras - Vad bárányok

Timp Kiadó
Moderátor: Radics Viktória fordító

Eva Ras színművész, író és festő. 1941. január elsején született Szabadkán, magyar zsidó családban. Belgrádban végezte el a Színművészeti Akadémiát. Férjével, Radomir Stević Rasszal 1963-ban megalapították a Nemzeti Dráma Színházát, melyben kizárólag jugoszláv szerzőket adtak elő. Szerepelt Emir Kusturica, Srđan Karanović, Dorđe Kadijević, Srđan Dragojević, valamint Böszörményi Géza, Gyarmathy Lívia, Kardos Ferenc, Rózsa János (Álmodó ifjúság), Vicsek Károly  filmjeiben is. 1972-ben mint az Év Színésznője megkapta a magyar kritikusok díját. A magyarországi Arany Pillangó-díj (1996) birtokosa is.
Vad bárányok - Minél inkább távolodunk a második világháborútól, annál többen vannak, akik tagadják a holokausztot, hogy ez a bűntény megtörtént. Regényemben apámról írok, aki túlélte Dachaut és a nyolcéves szibériai fogságot. Emlékszem, azt mondta, hogy a holokauszt meg a szibériai Gulag még istenfélőbb emberré tették. E könyv megírására Primo Levi művei serkentettek, és szerettem volna egy lépéssel tovább menni. Levi túlélte Auschwitzot, és ez kikristályosította benne a gondolatot, mely szerint nincs Isten; az én hősöm egy vallásos zsidó, Fassbinder Dávid, akinek a hitét ugyanez a szenvedés még jobban elmélyítette, és hálás volt Istenének, hogy az áldozat, nem pedig az SS-tiszt szerepét osztotta rá. Regényemben leírom a zsidó életforma szépségeit is, melyeket nagyanyám mellett cseperedve ismertem meg.

17:45 - Z'Mirim koncert